Kiskunhalas város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kiskunhalasi kistérség
Lakosság: 29318 fő
Terület: 227.58 km²
Népsűrűség: 128,83 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 77

Fekvése

Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. Budapesttől délre 120 km-re, Bajától 50 km-re északkeletre, Szegedtől 55 km-re északnyugatra van.

Közút

Az 53-as számú főúton fekszik. Baja felől az 55-ös, az M5-ös autópályáról Kiskunmajsa felé is meg lehet közelíteni.

Vasút

A város fontos vasúti csomópont. Áthalad a Budapest-Szabadka-Belgrád vasútvonal. Tovább itt végződik a Kiskunfélegyházát, illetve a Baját a várossal összekötő vasútvonal is.

Története

Mint azt a város neve is mutatja, halastó mellé települt. Évekkel ezelőtt honfoglaló magyarok temetőjét fedezték fel a Sóstó mellett. A tatárjárás pusztításai után a lakosságában megfogyatkozott Duna-Tisza közére honfoglaló magyarok települtek.

1290-ben a nomád pásztorkodást folytató népességük kun kiváltságokat kapott, s a megalakuló hét kun szék egyik törvénytartó helyévé vált.

1436-ban városi szabadság birtokába jutott. A török hódoltság idején a krími tatárok kétszer is elpusztították Halast, bár khász városként némi mentelmet élvezett.

Az 1600-as évek közepén baranyai menekültek leltek otthonra falai között. A törökök kiűzése után berendezkedő Habsburg-hatalom nemcsak a tisztán református lakosságú Halas egyházi ügyeit korlátozta, hanem az általa igazgatott Jászkun kerületet, benne Halast is.

1702-ben a német lovagrendnek zálogosították el. A jobbágysorba került jászkunok hatalmas összegek lefizetésével végülis csak 1745-ben tudták visszaváltani kiváltságaikat. A tanyai kirajzást elsősorban a bevándorlók kezdték meg. 1753-ig a Kiskunság székvárosa volt, a kiskun kapitányok innen irányitották a kerület életét. Amikor 1753-ban Félegyháza városi rangot kapott, a kapitányság oda költözött. Mária Terézia idején 60 katolikus pásztorcsaládot telepítettek a városba, akiknek hamarosan plébániát is emelt a királynő, ezzel a város felekezeti egysége megszűnt.

A második világháború után nagy kiterjedésű határában több község önállósult (Zsana, Balotaszállás, Imrehegy, Kunfehértó), s ezzel határa a felére csökkent. Iparosítása az 1970-es évektől vált nagyobb arányúvá; a feldolgozóipar lett a legjelentősebb ezek közül. A feltárt kőolaj és földgázlelőhelyek szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez.

Halas nevét világszerte ismertté tette a csipkevarrás, melynek megteremtői Dékáni Árpád és Markovits Mária voltak.

Nevezetességei

Halasi Csipkemúzeum. A világelső brüsszeli csipke után a magyar csipkevarró asszonyok remekművei a legelismertebbek. A múzeumban élőben megtekinthető a csipkevarrás folyamata.
Thorma János Múzeum [1]
Sáfrik-féle szélmalom Az 1860-as években épített szélmalmot az 1890-es években Sáfrik József szélmolnár átépítette és korszerűsítette. 1940-től takarmánydarálóként működött. A ma is működőképes ipartörténeti építmény 1964-től műemlék.

Testvérvárosai

Sepsiszentgyörgy, Románia

Magyarkanizsa, Szerbia

Kronach, Németország

Nowy Sacz, Lengyelország

Híres emberek

1863-tól itt élt és 1922. március 20-án itt halt meg Szilády Áron nyelvész, irodalomtörténész, akadémikus
Thorma János festőművész; a Nagybányai festőiskola alapítója (1870-1937)
1857-ben Kiskunhalason született és 1932-ben, Kecskeméten halt meg Füvessy Imre országos hírű rendőrnyomozó, h. rendőrfőkapitány.
Itt született 1988. december 29-én Szávay Ágnes teniszező.
Itt született és a város díszpolgára Miklósa Erika világszerte ismert operaénekesnő.

Képgaléria

Következő községek

További községek